Állandó kiállítások

Megõrzõdött múlt

Kiskunfélegyháza évszázadai

(régészeti, néprajzi, helytörténeti kiállítás)

A fõépület emeletén találhatók a Megõrzõdött múlt és a Kiskunfélegyháza évszázadai címû állandó kiállítások, amelyek a város és a Kiskunság emlékeit mutatják be. A régészeti kiállítás a környék ásatásainak legszebb leleteit tárja az érdeklõdõk elé. A legkorábbi emlékek Félegyháza határából, az õskorból származnak, de lakott volt a bronzkorban a kelták idejében. A szarmaták és az avarok emlékei, valamint honfoglalás kori lovassírok kerültek elõ.

A kunok 1239-ben IV. Béla király engedélyével költöztek hazánkba. A Duna–Tisza közi hajdani szállásaikból alakult ki a Kiskunság. Félegyháza a XIV. században kis falu volt, kõtemplommal. A települést a törökök 1526-ban felégették és kétszáz évre pusztává tettek. A helytörténeti – néprajzi kiállítás a török pusztítás után 1743-ban benépesített Félegyházát mutatja be az 1930-as évekig. A pásztorélet, a paraszti gazdálkodás mellett megismertet a szûcs, a kovács, a mézeskalácsos és a kékfestõ mesterséggel. A város jelentõsebb köz- és mûvelõdéstörténeti vonatkozásai között láthatók Petõfi Sándornak és szüleinek tárgyai, Petrovits István mészáros húsvágó tõkéje és bárdja, valamint a félegyházi születésû Móra Ferenc iskolapadja.

Képzõmûvészeti tárlat

A fõépület jobb szárnyában, a földszinten találhatók képzõmûvészeti tárlataink. Itt látható Holló László festményei és grafikái és személyes tárgyai. A kiskunfélegyházi Kossuth- és Munkácsy-díjas festõmûvész a magyar expresszionizmus kiemelkedõ alakja volt. A kiállításon bemutatott festményei és grafikái az 1910-es évektõl haláláig mutatják be alkotásainak legszebb darabjait.

Szántó Piroska festményei és festõkellékei tekinthetõk meg a következõ teremben. A szintén kiskunfélegyházi születésû festõ mûvészetét Munkácsy- és Kossuth-díjjal ismerték el, maga szürrealista festészetnek nevezte. Festõi korszakainak átfogó bemutatója ez az állandó kiállítás.

Morell Mihály alkotásait mutatja be a harmadik tárlat, aki filmvágó, szobrász, festõ a vizuális kultúra sokszínû alkotója. Festményei és szobrai láthatók. A Kiskun Múzeum pártolói között tudhatjuk a helyi alkotókat is, akik képzõmûvészet különbözõ ágaiban jeleskednek. A múzeumnak ajándékozott alkotásaikból alkalmi bemutatókat tartunk itt a képzõmûvészeti szárnyban.

A fõépület földszintjén eljutunk a konferenciaterembe. Itt tartjuk az elõadásainkat, konferenciákat, gyermekfoglalkozásokat.

Vallási élet emlékei a Kiskunságban

Áthaladva a konferenciatermen az egykori börtönkápolnába jutunk. Itt található a Vallási élet emlékei a Kiskunságban címû kiállítás, amely az egykori kerület református, zsidó és római katolikus vallású lakosságának népi és liturgikus tárgyi emlékeit mutatja be. Közülük országosan is kiemelkedõ mûvészettörténeti jelentõségûek a XVIII–XIX. századi népi fafaragású Kiskunsági Madonna szobrok.

Magyar büntetõjog emlékei (1514–1914)

A kápolnából újra a gyönyörûen gondozott, parkosított udvarra jutunk. Az udvar közepén található az ország egyetlen börtönmúzeuma, melynek egyemeletes épülete 1753–1872-ig a nyolc kiskun település közös börtöne volt. Állandó kiállítása a történelmi Magyarország büntetéstörténetét mutatja be. A földszinten a XV–XIX. századi fenyítõ és kínzóeszközök, megszégyenítést szolgáló nyak- és lábkalodák, a halálbüntetés végrehajtásának módozatait elénk idézõ képek és tárgyak láthatók. Az emeleti részen egy-egy termet kaptak a betyárvilág emlékei, az államellenes megmozdulások bemutatása és az 1848-as szabadságharc megtorlását tükrözõ tárgyak, valamint a polgári kor börtönügyének bemutatása. A XVIII–XIX. században már dologházakban, javító-nevelõ intézetekben raboskodtak az elítéltek. Különösen érdekesek a rabmunkák, a türelemüvegek, a hangszerek, játékok, festmények. Legbecsesebb darabunk egy váci rab által 1918-ban alkotott világóra, amely fából készült.

Kiskunfélegyházi szélmalom

Az egykori börtönudvarban áll egy alföldi tornyos szélmalom. 1860-ban építették a város szélén, a Kis Mindszenti úton. 1942-ig õrölték benne a környék gabonáit. Pajkos Szabó István molnár a kiszolgált malmot a múzeumnak átadta és 1962-ben itt az udvarban újra felépítették, hogy egy letûnt kor remekét megõrizzük. Különösen szép a malom eredeti fából készült szerkezete, díszesen faragott kõpadelõi.

A népi mûemlék szélmalom udvarán XVIII–XIX. századi gazdagon faragott útmenti keresztek, harangláb és néhány jellegzetes sírkõ segít a múltidézésben.

Árpád-kori veremház

(szabadtéri kiállítás – házrekonstrukció)

Itt az udvaron épült fel az Árpád-kori hétköznapokat idézõ veremház rekonstrukció. Az M5-ös autópálya ásatása során elõkerült Árpád-kori települések emlékét mutatja be a korabeli lakóház, amely méretarányosan lett megépítve.

Az állandó kiállítások mellett idõszaki tárlatok is várják a látogatókat. A Kiskun Múzeum közmûvelõdési munkájával igyekszik megnyerni mind a helybeli, mind az átutazó közönséget. Konferenciákkal, ismeretterjesztõ elõadásokkal, rendezvényekkel, hangversennyel gyermekeknek és családjuknak szóló Múzeumi Játszóházzal, helyismereti vetélkedõkkel tesszük élvezetessé a múlt megismerését. A helyi múzeumpártolókból alakult meg 1997-ben a Kiskun Múzeum Baráti Köre, akik adományaikkal, segítségükkel, részvételükkel támogatják a munkánkat.