• PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Állandó kiállítások a Kiskun Múzeumban


Megőrződött múlt

Kiskunfélegyháza évszázadai

(régészeti, néprajzi, helytörténeti kiállítás)

A főépület emeletén találhatók a Megőrződött múlt és a Kiskunfélegyháza évszázadai című állandó kiállítások, amelyek a város és a Kiskunság emlékeit mutatják be. A régészeti kiállítás a környék ásatásainak legszebb leleteit tárja az érdeklődők elé. A legkorábbi emlékek Félegyháza határából, az őskorból származnak, de lakott volt a bronzkorban a kelták idejében. A szarmaták és az avarok emlékei, valamint honfoglalás kori lovassírok kerültek elő.

A kunok 1239-ben IV. Béla király engedélyével költöztek hazánkba. A Duna–Tisza közi hajdani szállásaikból alakult ki a Kiskunság. Félegyháza a XIV. században kis falu volt, kőtemplommal. A települést a törökök 1526-ban felégették és kétszáz évre pusztává tettek. A helytörténeti – néprajzi kiállítás a török pusztítás után 1743-ban benépesített Félegyházát mutatja be az 1930-as évekig. A pásztorélet, a paraszti gazdálkodás mellett megismertet a szűcs, a kovács, a mézeskalácsos és a kékfestő mesterséggel. A város jelentősebb köz- és művelődéstörténeti vonatkozásai között láthatók Petőfi Sándornak és szüleinek tárgyai, Petrovits István mészáros húsvágó tőkéje és bárdja, valamint a félegyházi születésű Móra Ferenc iskolapadja.

 

Képzőművészeti tárlat

A főépület jobb szárnyában, a földszinten találhatók képzőművészeti tárlataink. Itt látható Holló László festményei és grafikái és személyes tárgyai. A kiskunfélegyházi Kossuth- és Munkácsy-díjas festõmûvész a magyar expresszionizmus kiemelkedő alakja volt. A kiállításon bemutatott festményei és grafikái az 1910-es évektől haláláig mutatják be alkotásainak legszebb darabjait.

Szántó Piroska festményei és festőkellékei tekinthetők meg a következő teremben. A szintén kiskunfélegyházi születésű festő művészetét Munkácsy- és Kossuth-díjjal ismerték el, maga szürrealista festészetnek nevezte. Festő korszakainak átfogó bemutatója ez az állandó kiállítás.

Morell Mihály alkotásait mutatja be a harmadik tárlat, aki filmvágó, szobrász, festő a vizuális kultúra sokszínű alkotója. Festményei és szobrai láthatók. A Kiskun Múzeum pártolói között tudhatjuk a helyi alkotókat is, akik képzőművészet különböző ágaiban jeleskednek. A múzeumnak ajándékozott alkotásaikból alkalmi bemutatókat tartunk itt a képzőművészeti szárnyban.

A főépület földszintjén eljutunk a konferenciaterembe. Itt tartjuk az előadásainkat, konferenciákat, gyermekfoglalkozásokat.

 

Vallási élet emlékei a Kiskunságban

Áthaladva a konferenciatermen az egykori börtönkápolnába jutunk. Itt található a Vallási élet emlékei a Kiskunságban címû kiállítás, amely az egykori kerület református, zsidó és római katolikus vallású lakosságának népi és liturgikus tárgyi emlékeit mutatja be. Közülük országosan is kiemelkedő művészettörténeti jelentőségűek a XVIII–XIX. századi népi fafaragású Kiskunsági Madonna szobrok.


 

 

Magyar büntetőjog emlékei (1514–1914)

A kápolnából újra a gyönyörűen gondozott, parkosított udvarra jutunk. Az udvar közepén található az ország egyetlen börtönmúzeuma, melynek egyemeletes épülete 1753–1872-ig a nyolc kiskun település közös börtöne volt. Állandó kiállítása a történelmi Magyarország büntetéstörténetét mutatja be. A földszinten a XV–XIX. századi fenyítő és kínzóeszközök, megszégyenítést szolgáló nyak- és lábkalodák, a halálbüntetés végrehajtásának módozatait elénk idéző képek és tárgyak láthatók. Az emeleti részen egy-egy termet kaptak a betyárvilág emlékei, az államellenes megmozdulások bemutatása és az 1848-as szabadságharc megtorlását tükröző tárgyak, valamint a polgári kor börtönügyének bemutatása. A XVIII–XIX. században már dologházakban, javító-nevelő intézetekben raboskodtak az elítéltek. Különösen érdekesek a rabmunkák, a türelemüvegek, a hangszerek, játékok, festmények. Legbecsesebb darabunk egy váci rab által 1918-ban alkotott világóra, amely fából készült.



 

Kiskunfélegyházi szélmalom

Az egykori börtönudvarban áll egy alföldi tornyos szélmalom. 1860-ban építették a város szélén, a Kis Mindszenti úton. 1942-ig őrölték benne a környék gabonáit. Pajkos Szabó István molnár a kiszolgált malmot a múzeumnak átadta és 1962-ben itt az udvarban újra felépítették, hogy egy letűnt kor remekét megőrizzük. Különösen szép a malom eredeti fából készült szerkezete, díszesen faragott kőpadelői.

A népi műemlék szélmalom udvarán XVIII–XIX. századi gazdagon faragott útmenti keresztek, harangláb és néhány jellegzetes sírkő segít a múltidézésben.

 

Árpád-kori veremház

(szabadtéri kiállítás – házrekonstrukció)

Itt az udvaron épült fel az Árpád-kori hétköznapokat idéző veremház rekonstrukció. Az M5-ös autópálya ásatása során előkerült Árpád-kori települések emlékét mutatja be a korabeli lakóház, amely méretarányosan lett megépítve.

Az állandó kiállítások mellett időszaki tárlatok is várják a látogatókat. A Kiskun Múzeum közművelődési munkájával igyekszik megnyerni mind a helybeli, mind az átutazó közönséget. Konferenciákkal, ismeretterjesztő előadásokkal, rendezvényekkel, hangversennyel gyermekeknek és családjuknak szóló Múzeumi Játszóházzal, helyismereti vetélkedőkkel tesszük élvezetessé a múlt megismerését. A helyi múzeumpártolókból alakult meg 1997-ben a Kiskun Múzeum Baráti Köre, akik adományaikkal, segítségükkel, részvételükkel támogatják a munkánkat.

 

Bejelentkezés

Múzeum TV

Múzeumok Világa 2011.03.15



Statisztika

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa59
mod_vvisit_counterTegnap159
mod_vvisit_counterHéten455
mod_vvisit_counterMúlt héten989
mod_vvisit_counterHónapban6295
mod_vvisit_counterMúlt hónapban7676
mod_vvisit_counterÖsszes267970
Free Joomla Templates by JoomlaShine.com