Jász-Kun Történelmi Emléknap

  1. szeptember 27-én, pénteken délután a Kiskun Múzeum közösen megrendezte a Jászkun Történelmi Emléknapot.

A Magyar Országgyűlés 2014. február 4-én a jászok és a kunok kiváltságait szentesítő és azok megváltását lehetővé tevő rendelet kiadásának napját – május 6-át történelmi emléknappá nyilvánította. Mária Terézia királynő diplomáját, mely a redempciót – az önmegváltást lehetővé tette – ma is különleges esemény a Jászkunság területén.

Városunkban a Kiskun Múzeum és a Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesülete összefogásával 2015. májusában a Városalapítók hete rendezvénysorozat keretében rendeztük meg az első Jászkun Történelmi Emléknapot, mely az évek során hagyománnyá vált. Kiállításokat, előadásokat rendeztünk, mely bemutatta múltunk kincseit. A Nyugdíjas Klubok tagjai kulturális műsorral színesítették az emléknap programjait.

2019-ben a Kiskun Múzeum tavaszi felújítási munkálatai miatt ősszel került megrendezésre az 5. Jászkun Történelmi Emléknap.

A rendezvény megszervezésében nagy szerepet vállalt Csányi József polgármester úr, aki köszöntötte a múzeumba meghívott vendégeket. Kiemelte a múlt emlékeinek megőrzését és továbbadását, melyben nagy szerepe van az idősebb korosztálynak. Megköszönte a megjelent nyugdíjasok önkéntesi munkáját, mellyel segítik a múzeum nyitva tartását, hétvégi látogatófogadását – de arra kérte a félegyházi szép korúakat, hogy megismerve a múzeum és az emlékházak kiállításait hozzák el családjukat, unokáikat, ismerőseiket, barátaikat hogy még többen lássák és ismerjék meg városunk múzeumban őrzött örökségét.

Ezen a napon a meghívott nyugdíjas klubok vendégek voltak – megköszönve segítő munkájukat, majd tárlatvezetéssel megtekinthették a múzeum megújult tereit, új kiállításait.

Az emléknap keretében néhány kerek évfordulóhoz kapcsolódó jeles eseményt idézett fel Mészáros Márta múzeumigazgató:

780 éve – 1239 húsvétján kértek bebocsátást a menekülő kunok Kötöny vezér vezetésével IV. Béla magyar királytól, aki katonai szolgálat fejében letelepedést biztosított számukra.

740 éve – 1279. június 23-án adta ki IV. Kun László király azt az oklevelet, mely a kunok helyzetét, kiváltságait szentesítette. Ezt nevezték “kun törvénynek”. A keresztény hit felvétele, letelepedett életmód, sajátos viselet megtartása mellett katonai szolgálattal tartoztak többek között a kunok.

630 éve – 1389. április 9-én kelt oklevélben említik először Felegháza település nevét. Zsigmond király a szeri nemeseknek ezen oklevélben megtiltotta, hogy a Felegházán/Félegyházán áthaladó szegedi kereskedőket külön megadóztassák, haladásukat akadályozzák.

320 éve – 1699-ben készült el I. Lipót megbízásából az a jegyzék, birtok-összeírás (Penz-féle összeírás) – a török hódoltság alól felszabadult területek tulajdonviszonyának tisztázására, így a jász és a kun puszták-falvak helyzetének felmérésére. Ez a jegyzék lett az alapja az 1702-ben végrehajtott törvénytelen eladásnak, mely több mint 40 évre jobbágysorba kényszerített a három egykor kiváltságos terület megmaradt lakóit. Az új tulajdonos földesúr a Német Lovagrend lett. A törvénytelen eladásra megoldást végül Mária Terézia redempciós rendelete adott, a kiváltságok visszavásárlásával.

245 éve – 1774. február 4-én írta alá Mária Terézia királynő Félegyháza mezővárosi rangra emelésének oklevelét. Az adománylevél vásártartási jogot biztosított Félegyházának és kijelölt vásári napokat az év folyamán – így január 20., május 27., augusztus 18., október 4. Ha ezen napok vasárnapra estek, akkor az előtte vagy az utána lévő napon kellett megtartani az országos vásárt.

225. éve – 1794-ben épület fel a Kiskun Kerület székháza – az igazság háza. A hivatali épület és a hozzá kapcsolódó börtön régi épülete egy tűzvészben leégett, majd egy esztendő alatt a kerület nyolc településének összefogásával építették újra, melyre ekkor emeletet is húztak. A kiskun kerület vezetője, kapitánya ekkor Maár András volt. Ebben az épületben kapott helyet 1942-ben a Kiskun Múzeum gyűjteménye, és ma is ez a múzeum otthona.

Malom alatti sokadalom a Kiskun Múzeumban

2019. augusztus 23-án, pénteken a Kiskun Múzeumban a MALMOK ÚTJA projekt keretében vártuk az érdeklődőket.

16 órától a múzeum udvarán megkóstolhatták a látogatók a szabadtéri kemencés kenyérlángost, melyet a múzeum munkatársai készítettek. Emellett ízelítőt kaptak „Biri néni konyhájából is” Dr. Ónodi Izabella kínálta az ínyenceket.

A programok sorában szerepeltek még:
Mit őrölnek a malomban – a Júlia Malom Kft. bemutatója
Népi játékok és interaktív malomjátékok kicsiknek-nagyoknak
Tekerőmuzsika Ónodi Mátéval

A kézműves pavilonokban az Izgő-Mozgó Kölyökklub várta az ügyeskedőket.
– szalmagyöngy fűzés
– szélforgó készítés
– malom makett készítés
– szalmafonás

A színpadon 17 órától a PROFI-L bábcsoport előadását láthatták

18 órától a konferenciatermünkben előadásokat hallhattak az érdeklődők:
– A „Malmok Útja Kiskunfélegyházától Kikindáig” címmel a projektet bemutatta Mészáros Márta múzeumigazgató
– A Pajkos – Szabó szélmalom történetéről tartott előadást Kovács Nándor, a Kiskun Múzeum munkatársa
Bemutatásra került az a kisfilm, mely a Malmok útját, az öt településen található malmokat járta végig.Végezetül a műemlék szélmalom felújításáról tart ismertetőt Vidéki Zsolt, a Bács-Ép-Generál Kft. ügyvezetője

19 órától Aprók táncát ropták Keserű Benedek vezetésével

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, aki segítették rendezvényünk megvalósítását.

A rendezvény a HUSRB/1602/31/0252 referenciaszámú „MILLS’ ROUTE” című
IPA projekt támogatásával került megrendezésre.

Gyarapodik múzeumunk gyűjteménye

Az utóbbi időben ajándékozás, felajánlás útján több műtárggyal is gyarapodott a Kiskun Múzeum gyűjteménye, melyek a kiskunfélegyházi Petőfi-kultuszhoz kapcsolódnak.A felajánlott alkotások Petőfi Sándor Emlékház kiállítási anyagát gazdagítják és láthatják a látogatók.

Köszönjük ezúton is az adományozóknak, a segítőknek, hogy hozzájárultak a múlt emlékeinek megmentéséhez, megőrzéséhez.

  1. Petőfi a táborban című nyomatot

(Révész Imre festményének sokszorosított olajnyomata) Józsa Ernő adományozta a Kiskun Múzeumnak

2. Díszes falióra Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály arcképével – félegyházi család hagyatékából – Őrfalvy Aladárnak, Borbás Lászlónak és a Kiskun Múzeum Baráti Körének köszönhetően került a múzeumba.

3. Petőfi halála című nyomat

(Madarász Viktor festményének sokszorosított olajnyomata) Vidács Irén és Vidács Márta adományaként, szülői örökségből került a múzeum gyűjteményébe.

4. Petőfi mellszobor – Hunyadi László szobrászművész készítette 1952-ben művészeti szakközépiskolai vizsgamunkaként, mely a küküllődombói Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet irodájába került, majd 1990-től Sípos József polgármester vigyázta az alkotást. A mellszobrot Hunyadi László szobrászművész és Sípos József polgármester adományaként került Kiskunfélegyházára, melyet dr. Tarjányi József hozott el városunkba.

Segítjük a szentesi tekerős-kultusz újjáélesztését

A Kiskun Múzeum néprajzi gyűjteményét gyarapítja az a jó állapotban fennmaradt népi tekerőlant (köznyelven: tekerő) amelyet Szentes város híres hangszerkészítője, Szenyéri János készített a XIX. század végén. 
Kottaház fedelébe az alábbiakat írta ceruzával a mester:
„Én Szenyéri János készítettem, javítottam ezen muzsikát 1898 November 18-dikán Szentes II K. 821 sz. alatt.” 

A magyarországi tekerőlant Szentesen való megjelenése az 1800-as évek első évtizedeire tehető, innen számíthatjuk ottani kultuszának kialakulását. A kutatások szerint a Dél-alföldi népi tekerő elterjedésének központja lett ez a város. Ebből az időszakból ismerünk néhány hangszerkészítőt: Gerecz Jánost, Labádi Jánost, Répa Jánost, majd a század második felétől Szenyéri Jánost. A tekerőjáték és tekerőkészítés legkiemelkedőbb művelője azonban a Szenyéri család volt. Szenyéri János napszámos 1841-ben született, és 1921-ben hunyt el. Apja, id. Szenyéri János föld nélküli zsellér, gölöncsér volt. Fazekas Annával (született 1845-ben) 1869-ben kötöttek házasságot. 6 gyermekük született, ám közülük csak az első és az utolsó érte meg a felnőttkort: Sára és Dániel. 14 év különbség volt a két gyermek között. Szenyéri János 1905-ben felesége halála után magára maradt, egyedül folytatta életét.
A mester emléke az hosszú évtizedek alatt elhalványult, a tekerőn való játékot fia, Szenyéri Dániel, a Népművészet Mestere folytatta. 1969-ben bekövetkezett halála után a nála korban néhány évtizeddel fiatalabb tekerősök még az 1980-as- évekig muzsikáltak saját kedvükre családjuk körében Szentesen és környékén.

A kultusz újjáélesztését célozzák azon törekvések, amelyek civil kezdeményezésre, a város vezetés és Szenyéri Dániel tisztelői segítségével történnek az 1990-es évektől folyamatosan napjainkban is Hankó Györgyné munkássága révén Szentesen. 2000-től élen járnak ebben Szenyéri János leszármazottai közül Becsák János és Csiszár Endre, valamint Hankó Györgyné Paksi Márta, néptánc pedagógus jelenleg a Szentesi Művelődési Központ Zöldág Hagyományőrző Szakkör vezetője.

A XXI. században az 5 évenkénti megemlékezés sorozatok folytatásaként 2018. február 22-én – Szenyéri Dániel halála 49. évfordulóján határozta el Hankó Györgyné és Csiszár Endre, hogy közösen, 2019-ben – az 50. évforduló alkalmával rendezik meg II. Szenyéri Dániel Emléknapokat. Az Zöldág HSZ szervezte 5 napra elosztott eseményeket kiegészítette Szenyéri János és – fia – Dániel, valamint Zöldi Lászlóné felvétele a Szentesi Helyi Értéktárba. Kiegészítette a programsorozatot a Havasréti Pál népzenész – a Magyar Tekerőzenekar vezetője – által közel 2 évtizede nyaranta megtartott ez év júniusi tekerős tábora is, mely szintén a hangszer népszerűsítését, és a tekerőn muzsikálás oktatását célozza helybélieknek is.

Paksi Márta és Csiszár Endre a Kiskun Múzeumot idén tavasszal keresték meg kérésükkel, hogy a gyűjteményében található hangszert egy kiállításon szeretnék bemutatni. A „Szentes tekerős múltja és jelene” című időszaki kiállításuk célja: bemutatni Szentes város és környékének egykor gazdag tekerős népzenei hagyományát és ennek mai napig felfedezhető nyomait, valamint azokat a muzsikusokat, hangszer-készítőket és népzene-gyűjtőket, akik e hagyomány éltetésében, tovább örökítésében tevékenyen részt vettek, és akik napjainkban a fennmaradásáért fáradoznak. Az időszaki kiállításon több kiállított hangszer mellett a legrégebbi tekerőlantként volt látható a múzeum hangszere.

A „Szentes tekerős múltja és jelene” című időszaki kiállítás 2019. február 22.-től, június 30-ig várta látogatóit a szentesi Megyeháza épületében levő Levéltárban, nyitvatartási időben és előzetes bejelentkezések alapján eseti, hétvégi zenés tárlatvezetések keretében is. 
Bővebb információ: https://zoldaghagyomanyorzoszakkor.blogspot.com/

A kiállítást követően, július 27-én a Kiskun Múzeum egy Szenyéri János emléktábla avatón képviseltette magát a mester utolsó, ismert lakhelyénél. Vas László a múzeum munkatársa méltatta a hangszerkészítő munkásságát, beszédében ismertette a város egykori és mai, újjáéledő tekerős hagyományát, bemutatta a Szenyéri János által készült tekerőlant sajátosságait. Az emléktábla-avatás célja: Maradandó emléket állítani Szentes város egyik leghíresebb tekerőkészítőjének, a “tekerőgyárosnak”, akiről sem fénykép nem maradt fent az utókor számára, és akinek a nyughelyét sem sikerült megtalálni.

A Kiskun Múzeum szívesen tette eleget a kéréseknek. Örömünkre szolgált, hogy műtárgykölcsönzéssel, személyes jelenléttel hozzá járulhattunk a szentesi hangszeres népzene hagyományának tovább erősítéséhez.

(Fotók: Szentesi Gyors – hangos hírújság, Kiskun Múzeum)

Köszönetnyilvánítás

Köszönetünket szeretnénk kifejezni mindazoknak, akik segítették megvalósítani
2019. június 29-én szombaton a Kiskun Múzeumban a Múzeumok éjszakája rendezvényt:

Résztvevőknek:

Kiskunfélegyházi Zenebarátok Kórusa Egyesület

Padkaporos Táncegyüttes

Félegyházi Táncszínház Kulturális Egyesület

Jászfényszarui Fortuna Együttes színjátszó csoportja

Alem da Lemda zenekar

Budapest Marching Jazz Band zenekar

Samu Mónika népi ékszerkészítő

Samu Barbara fodrász

Gerencsér László kovács, népi iparművész

Hell Wolf Tetováló Szalon: 

Kertész Farkas János, Losonczi Réka

Dr. Ónodi Izabella „Biri néni konyhája”

Polgár Haditechnikai Gyűjtemény
(Polgár Zoltán, Kecel)

Vizi Jánosné bábkészítő

Varga Zoltán magángyűjtő

Támogatóknak:
Széchenyi 2020 Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00199 projekt

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata

Ódor László Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Szociális Osztályának vezetője és a közfoglalkoztatotti program dolgozói

László István, Kiskun TV

Kiskun Múzeum Baráti Köre Egyesület

Kiskun Múzeum Alapítvány

Plain-Rock Egyesület (Rocktár)

Szilo-Tech Stage Scew

Petőfi Népe

Félegyházi Közlöny

Szuperinfo

Radio Smile

Önkénteseknek:

Besze Tamás
Fülöp Illés
Fülöp Illésné
Doktor Pál
Doktor Pálné
Szlávik Imre
Mészáros Ferenc
Mészáros Ferencné
Eszik Lászlóné
Kis Istvánné
Csákiné Patyi Franciska
Görög Jánosné
Dávid Lászlóné
Garai Istvánné
Keresztes Sándorné
Gubcsi Jánosné
Ormándi Mártonné
Farkas Jenő
Feketéné Czibolya Gabriella
Nemes Istvánné
Szabó Miklós

Kiskun Múzeum © 2019. Minden jog fenntartva / All Rights Reserved
Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat – GDPR

infoblokk_kedv_final_RGB_ESBA